36. rész

Hááát ehhez képest semmit nem javított. Tényleg megpróbáltam mindent, de nem jött össze.
A végén már kifogytam a beszólásokból, káromkodásokból és minden egyébből így hát csak odaszóltam valamit.
-Austin komolyan mondom agyfaszt kapok tőled. -jelentettem ki egyszerűen.
-Becky , hol marad a jó modor? -nevette el magát.
-Elveszett...  de egy kicsit jobban megerőltethetnéd magad az ügy érdekében. Nem gondolod?
-Nem.- jelentette ki egyszerűen.

Remek. Ha Austin nem javít, én leszek a hibás, és ki tudja, mit fog tenni Michele. De minden csak Aust-on múlik.

Másnap reggel elmentünk a suliba, teljesen átlagos nap lett volna, ha nem pont ma jött volna az új osztálytársunk. Klassz.

-Gyerekek,  bemutatom az új diákot, Alex Constancio-t.
-Sziaaaaaaa Aleeeeeeeex!!!- üvöltötte Kate.
Szegény Alex, nagyon megijedt ettől, de én felálltam és a mögöttünk lévő, üres padba beültettem. Legalább valakit ismer. Austin persze rosszalló nézésével nézett de aztán abbahagyta, ugyanis meglátta, hogy Alex-nek Nike Air Jordan cipője van.
Azonnal odaült hozzá és egész órán a cipőkről beszéltek. És akkor a csajok csevegnek feleslegesen a cipőkről. Hah.

-Naaaaaa, Austin elveszi a pasimat.
-Igen Kate, szerintem is.- nevettem el magam.
-Ki az a Nike Jordan Airiiie vagy ki????- fordult a két srác felé a vigyori barátnőm.
Alex és Austin egy "te miről dumálsz" fejet vágott, jelezve, hogy a kérdés nem alkalmas.
-Te, Kate. Mi lenne, ha mi most elmennénk futni?
-De suliban vagyunk Becca, hülye vagy ?
Erre fogtam, és elrángattam, mivel végre kezdik egymást megkedvelni és még Justin is beszállt a témába. Persze vesztésre állt a kis Supra-jával, a két Nike fan ellen. :)
De hála isten' végre beszélnek, és ahogy látom, ebből barátság lesz.


Csakhogy Ellie helyére sikerült keresni valakit, ezért egész nap edzésen voltunk. Nem tudom, hogy haladnak a "legyünk barátok az Alex gyerekkel" projekttel, de remélem nem lesz gáz.

Suli után Aust és Justin azon veszekedtek, hogy melyik cipő márka a jobb. Ovisok. Ezért Alex-szel együtt  mentünk haza. Ők,  szerintem összeverték egymást, annyira kiabáltak :) Ahogy mondtam, Ovisok. 

-Nem is tudtam, hogy van pasid. -kezdte kicsit félénken.
-Én sem.- nevettem el magam.- Amúgy mi van veled és Sarah-val?
-Hááát amikor megtudta, hogy elköltözünk, akkor teljesen kikelt magából ééés.....
-Ésss..?
-Hát azt hiszem vége.
-Hahh..  -ezt nem vártam volna. De ők tudják.
-És milyen bandák vannak itt a suliban?
-Ezt meg hogy értsem? Hiányzik a régi balhés bandád, Alex?
-Igen. De ahogy elnézem Austin és az a másik (Azt hiszem, ez akar lenni Justin)  nem nagyon tartozik az ilyenekbe.
-Naa nyomd el magad! Attól, hogy ők nem isznak alkoholt a suliban, nem készítik ki az embereket, (na jó, csak engem) és nem lógnak, nem azt jelenti, hogy nem menők.- jelentettem ki szárazon.
Alex csak egy "nyugi már" fejet vágott,  aztán tovább érdeklődött.
-És te benne vagy valami bandában?
-Előbb csapjon el a busz!
Hát igen. Alex nagyon jó fej, kedves, de ha valami rosszaságról van szó, ő az első. Nekem mindig balhés barátaim vannak? Yes.
-De nem tervezel semmilyen hülyeséget, ugye? -kérdeztem, közben próbáltam tartani a szemkontaktust.
-De, de tervezem, csak meg kell találni a megfelelő időpontot, a megfelelő emberekkel, a megfelelő ötlettel és a megfelelő helyszínnel.
-Te semmit nem változtál! -jelentettem ki, de valahol elveszett a komolyságom, és már én sem bírtam ki egy kis mosoly nélkül.

Alex 3 utcával arrébb lakik, így a házunkig együtt mentünk. Szegény, be szeretett volna jönni, de mondtam, amíg nem talál ki valami normális, elfogatható és kevésbé "Alex-es " hülyeséget, addig számára zárva az ajtó. Nem vette zokon. Régen is mondtam neki ilyeneket, amin más rég megsértődne, vagy sírva fakadna, de Alex csak nevet rajtuk.

Este megcsináltam a házim, tanultam is, sőt még arra is volt időm, hogy az Odaát 4. évadját be tudjam fejezni. Remek.
De Austin küldött egy SMS-t. Ez állt benne.:
Nyisd már ki ezt a rohadt ajtót, vagy én rúgom be :D.

Milyen kedves barátom van! Elolvadok a kedves üzeneteitől.
Komótosan lementem a lépcsőn és a "mindjááárt csak ne verd azt a rohadt ajtót" felkiáltásokkal megkerestem a kulcsom és egy-kétszer le is ejtettem egy ooooopsz megjegyzéssel, csakhogy idegesebb legyen. De amikor kinyitottam az ajtót, Austin nem volt sehol. Az első gondolatom az volt, hogy csak szivatni akar.
De aztán gyorsan megváltozott ez az ötlet, ugyanis..........................................