12. rész

Átváltott Austinra. Én csak kapkodtam a fejem ide-oda és próbáltam jelezni Marcinak,hogy álljon le, mert apa erről semmit sem tud.
Nem jött össze....
Szerencsére nem mondott olyan fontos dolgot csak annyit, hogy a szomszéd srác és nagyon kedveli meg, hogy együtt megyünk reggelenként suliba.
Marci ahogy befejezte mondandóját, felrohant a szobájába. Apa kérdőn nézett rám, ami azt jelent, hogy akármit mondok neki, kételkedni fog. Próbáltam megerősíteni,amit az öcsém mondott, szerintem nem jött be.... Nem is baj...

Ahogy felértem a szobámba, láttam, hogy Aust rám írt a közösségin. Csak annyi volt, hogy haza ért és minden oké. A vasárnapom nem volt nagy szám, átlagos. A reggelit kivéve :D 

Másnap reggel szerencsére nem kellett kelnem semmi Austinra :) Szokás szerint a kapuban várt rám, de most Ellie is jött velünk. Természetesen nem mondtuk el a mi kis "kalandunkat" a sulinál. Persze leszedte volna mind a kettőnk fejét... ez csak Ellie.
A sulihoz érve szokásos módon átváltott "Justin üzemmódba" ami azt jelenti, hogy csak is csak Justin. Ahogy a suliba bementünk a szokásos csapat megragadta Austint és a büfé felé rángadták.  Ő csak egy "Segíts!" nézéssel nézett vissza rám. Mit vár tőlem? Egyedül szabadítsam ki? Pfff... hogyne! Még csak az kéne!
Egyszer csak Kate állt meg mellettem, tiszta happy volt. Persze Kate mindig az, neki minden vicces, mindenen röhög, sose szomorú. Ha azt mondom krumpli, az is vicces.  Én is szoktam vele  röhögni, de  nem azon amit mondunk, hanem Kate vihogása egyszerűen........ VICCES :D

Kezdődik az első óra. Matek. Jaj. 
Átlagos óra, semmi különös, de az óra felénél megszólalt a hangosbemondó és az igazgató úr volt. Senki nem figyelt rá.... de amikor Austin és az én nevemet mondta mindenki felkapta a fejét. Aust kérdőn és a pánikrohama elején tartva, sápadtan nézett rám. 
-Most mi van? -kérdezte ijedten.
-Neem tudom, de nincs jó előérzetem....
 Hááát nem is lehetett, mert az hangosbemondóból szóló hang hivatott minket az igazgatóiba. 
Erre Justin és pár srác Egy "huuuuhhhh"-t betolva próbáltak menők lenni, de hát valakinek sose sikerül :D 
a lépcsőn felfelé tartva azt tárgyaltuk nem-e látták a felvételeket a kis "betörésünkről". 
-De letöröltük, nem?- kérdeztem, mint aki éppen egy rossz álom közepén tart. 
-Igen!- bíztatott Aust.
Odaértünk. Egyszerre kopogtunk be, közbe Austin megszorította  a kezem, ez olyan "semmi baj nem lesz" célt szolgálva. Bementünk, leültünk a székre. Az igazgató nem volt jó kedvében. Láttam, itt valami nagyon rossz veszi kezdetét.

-Tudjátok miért vagytok itt?- kérdezte az igazgató a  rekedtes, mély hangján

. 
-Nem!- feleltük egyszerre.
-Ismeritek a ,,Settenkedő Tolvaj" kifejezést?
 Na itt már minden világos volt. De hooogyaan???? Videót letöröltük. De lehet, hogy volt egy másolat? Vagy Austin rosszat törölt le?
-Ez a tett megbocsájthatatlannak minősül...- folytatta a diri.- Mind a ketten elnyeritek a méltó büntetéseteket.
Abban a pillanatban  majdnem leestem a székről, ugyanis az ájulás kerülgetett, de Austin végig fogta a kezem, így észrevétel nélkül visszahúzott.
-Te!- mutatott rám az igazgató- Te..........................................................

11. rész

 De abban a pillanatban magához húzott és megölelt. 2 teljes hosszú percig tartott ez az egész, de egyszer mindennek vége van, ahogy ennek is. Austin csak a szokásos "édin nézek rád" nézését vette elő és ezzel nekem totál végem lett..... Nem nagyon rémlik, hogy ekkor mi történt mert mind a ketten hullák voltunk.
Reggel amikor felébredtem Austin nem volt mellettem!
Először nagyon megijedtem, hogy hova a francba mászott. De aztán megláttam, hogy az ágyam mellett

fekszik a földön.... Pfff ...Austin Mahone méltóztatott a földre mászni. Wooww. :D
Nem bírtam ki röhögés nélkül.. Ahogy ott összegömbölyödve feküdt és valami rosszat álmodhatott mert össze-vissza csapkodott + azt kiabálta hogy : NE NEEE MENJ BEEE ÁÁÁÁÁÁHHH 
Végül annyira hangosan röhögtem,hogy felébredt.
 Szegény, nem nagyon vágta, hogy került le, de nem is érdekelte.

Aust még egy kicsit visszakúszott az ágyamba, addig én lementem a konyhába mert, ahbár nem voltam éhes, érdekelt mi van ott.
Nagy meglepetésemre Apuval találkoztam, abban a pillanatban tisztára lesokkolt az egész.
Ő csak a kezét lengette a szemem előtt, mert nem értette miért vagyok ennyire furcsa. Váltottam vele két szót aztán rohantam fel a szobámba.
Austin szokásához hívően gumicukrot keresett az öcsémmel. Rögtön elráncigáltam a doboztól és suttogva hadartam neki amit kellett. 
-El kell tűnnöd innen!!
-Mii??? Méert? -értetlenkedett.
-Mert apa hazajött!
-Aztán?
-Ha megtudja, hogy egy srác van itt akkor én halott vagyok!
-Jóójóóó de hogyan menjek ki?
Abban a pillanatban mind a ketten Marcira néztünk aki csak egy értetlen vigyort dobott válaszul.
-Te is arra gondolsz amire én?- kérdeztem  rejtélyesen.
-Te is arra gondolsz, hogy milyen jó lenne egy gumicukor házba lakni, gumicukor emberekkel?
-Austin 2 kérdésem van
-Lökjed- felelte magabiztosan.
-Miéééért????? és Hogyan jut eszedbe ilyen baromság??????
Austin csak egy Austinos mosolyt dobott. Ez nála a  "ez egy Austinos dolog, ne kérdezd" válasz.
Visszatérve az öcsémre. 
-Marci elterelné apu figyelmét, addig amíg te ki Temple Run-ozol a házból.
-Öhhhmmm dee....
-Nincs de!- vágtam közbe és Aust is rájött, hogy nem érdemes vitába szállni velem.

Marcit letessékelve a lépcsőn apához löktem és közbe mind a két srácra figyelte. Marci valami kígyóról hadobált, mikozben apa figyelmesen hallgatta. 
Austin gyorsan kiment és haza is futott. Az anyukája otthon volt, úgyhogy be tudott menni.
Apának ebből a kígyós sztoriból az jött le, hogy én mondam ezt Marcinak ami teljes mértékben................Háááááát igaz :D
De egyszer csak a kígyóról átváltott..............................................................

10. rész

Ugyanis az anyukája, Michele írt neki, hogy ma este nem tud hazamenni, mert valami közbe jött... Még azt is írta, hogy Justinnál kéne aludnia vagy "a cuki szomszéd lánynál" ( nem vicc, tényleg ezt írta)
Austin a szokásos lökött módon megkérdezte, hogy nem lenne baj, ha itt aludna.
Természetesen majdnem kiugrottam a bőrömből, de azért ezt nem mutattam ki. 
Este elmentünk az öcsémért, de amint a mamám meglátta, hogy kézen fogva megyek egy "helyes" sráccal, rögtön jöttek a szokásos kérdések.
-Becca, ki ez a helyes fiatalember?- kérdezte a mamám a szokásos " mindenbe beleütöm az orrom" módján.
Megvolt a bemutatkozás mindenki részéről.
 Persze a szokásos kérdésekhez hozzátartozik a következő is: 
-Ti most jártok?
-Háááááááát........-Austinnal egymásra néztünk, közben a nagyi figyelmesen hallgatta / várta a választ, de mi csak nevettünk ezen a kérdésen.
Elég sok időt töltöttünk el a mamánál és közben Marci, úgy ahogy volt, szépen kidőlt a sorból.
Cipelhettük hazáig, de Aust egy cseppet sem bánta, ugyanis fogalmam sincs hogy miért és hogy, de imádja az öcsémet, sőt még Marci is kedveli.
Amint beléptünk a házba, Marci rögtön felélett és felment a szobájába játszani. Nagyon érdekesen nézhettem rá, mert Austin a szemem elött csapkodta a kezét azzal a magyarázattal, hogy "az öcséd nem szellem, ne bámuld már így"
-Nézni csak szabad,nem?- nevettem el magam.
-De ne így.- mondta Aust.
-Akkor neeeeem :DDD
Mivel apa szobájába nem akartam elszállásolni Austint ezért maradt az enyém.
Tisztáztam vele, hogy vagy mellettem alszik vagy a földön, de én maradok az eredeti helyemen.
-Én nem alszom a földön, haaaa csaaaaaaak nem kapok valami............
-Nem kapsz gumicukrot!!!!!!!!- vágtam közbe.
-Akkor melletted.
Remek. Akkor hétfőn tuti hallott leszek, Ellie által.
Majdnem aludtam amikor Austin rajtam átmászva, az ágy elé állt és azt mondta:
-Csak egyetlen egy gumimacit, csaaak egyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeet- és ezt szinte üvöltötte, de én röktön befogtam a száját,nehogy Marci felébredjen.
-Jó kapsz egyet, de nem hiszem el, hogy otthon is ilyen kibirhatatlan vagy!
-Öööööhhhhhhmm, neeeem?????? -kérdezte édesen rám mosolyogva.
Gyorsan hozzávágtam egy csomagot és már indultam is az ágy felé, de abban a pillanatban..................

9. rész

Csak egy dolgot nem vettünk észre! Kamerák! Kamerák mindenhol! A suli előtt megálltunk és egy kicsit pihentünk.
Milyen vicces lenne ha ez meg lenne videón- röhögtem el magam.
Austin egyszerre riadtan és teljesen lesápadva nézett rám.
Austin, nem mondooood, hogy úgy "törtünk be" hogy ment a kamera?????? :O- sápadtam le én is.
-Én csak egy hónapja járok ide!!!- mentegetőzött.
Igaz, mert én már nagyon sok éve ide járok.... de még soha nem csináltam ilyet + senki se figyelte, hogy vannak kamerák.
-Most mi lesz?- kérdezte riadtan.
-Háááát....-mondtam gondolkodva- Menjünk vissza ééés....
-Miért, hogy még több videó legyen rólunk??? -kapta fel a vizet.
-Hülye gyerek nem azért!!!!! Ha a portás szobába bemegyünk, a videót le tudjuk majd törölni!
-Ooohhhhh, az jó lesz.-   mondta. egy kicsit feloldódva
Bementünk a szobába és már keresgéltük azt a részt amikor minket vesz deeeeeeee.................... van egy probléma... JELSZÓ! Basszuuuus!
Austin erre még jobban kiborult és pánikszerűen kezdte kiabáli :
-Ki fognak csapniiiii, dee meeennyireeee hogy kifognaaak!!!!!!
-Tégeeed??? Pfff. Én nyitottam ki a kaput meg az ajtót!!! Akkor én mit mondjak???
Aust erre csak idegesen mászkált fel-alá a szobában.
Mindent próbáltam. Suli megalapítása, igazgató születési dátuma, összes diák száma, még az én születési dátumomat is, de semmi.

De ami még jobban zavart, azt Austin. olyan pánikrohama volt, hogy egyszerűen megőrültem tőle. De ekkor szembe jutott, hogy a táskámban van egy pici csomag gumicukor. Kivettem és hozzávágtam Austinhoz, aki amint meglátta mit is dobtam hozzá, a földre rogyva próbálta kibontani a csomagot. Nem boldogult vele. Legalább elvolt vele amíg én találgattam a kódot. De megint bepöccent mégpedig azon, hogy nem tudja kibontani az "életét".. Jaaaajj Isteneem segíííts :D Persze nekem rögtön ment, erre megkapta azt a beszólást hogy "én már meglazítottam". Perszeeee.....
Már nem  tudtam mit írjak be kódnak, így a hülyeség mesteréhez fordultam.
-Austin mi a kód?- kérdeztem unottan.
-Próbáltad már az ABC-t?
-Miii????? ABC??? Komooly??? Austin ez egy híres suli, mi az,hogy ABC ennyire nem hülyéék!!!- világosítottam fel.
-Akkor 1,2,3 ?
-Komoolyan?- kérdeztem miközben a sírás kerülgetett.
-Ahaaaaaa- mondta, miközben a gumimacikat gyömöszölte a szájába.
Végkép elkeseredésemben odaültem mellé a földre és gondolkodtam. Austin se szó, se beszéd felállt és odament a géphez. Beírt valamit és   a gép  KIADTA AZ ÖSSZES VIDEÓT!!
Én meg se tudtam szólalni, sőt levegőt is elfelejtettem venni.
-Eeezt hooogyaaaan???- kérdeztem döbbenten.
-Magic ;)
-Nem vagy vicces!!! Mi a kód?
-Tudod, Becky, ahhoz képest, hogy kitűnő vagy, nem évszám vagy ilyesmi...
-Akkor???? -tápászkodtam fel.
-Nem fogod elhinni...- nevette el magát.
-Ha te mondod biztos nem.
-Érdekel? -nézet a szemembe.
Én csak bólogattam, mert annyira elvarázsolt a tekintete.
-A kód: 1,2,3 ABC

Na, a következő pillanatban Austin ölébe kerültem, ugyanis a válasz annyira meglepett és annyira hihetetlen volt, hogy egyszerűen le kellett hogy üljek ( másik szék meg nem is volt) Ahhoz képest, hogy reggel 9-kor indultunk, már délután 1 volt. Gyorsan letöröltük azokat a részeket, amin rajta vagyunk és óvatosan kisétáltunk a szobából. Az udvaron keresztül mentünk ahol nem rögzítenek a kamerák. Hűvös, borús délután volt. Reggel még elég volt egy rövid ujjú de most már a pulcsi is éppen hogy megfelel.Nem mondom, nem volt melegem, de ezt Austin is észrevette. Nagyon cuki dolog volt tőle, hogy odaadta a pulcsiját. És megint az a szerelmes érzés. Hazafelé menet Aust rájött, hogy a kulcsa otthon maradt, az anyukája pedig csak este ér haza. Nem volt szívem azt mondani, hogy" a te bajod vagy lelked rajta." Tudtam, ha ezt Ellie megtudja halott leszek de abban a pillanatban nem érdekelt.

- Ha már így alakult, nem várnád meg anyukádat nálunk. -kérdeztem kicsit zavarba jőve.
- De, És akkor kaphatok valami cukrot?
-Austiiiiiiiiiiiiin :D Nem hiszem el, hogy már megint ezen jár az a dió méretű agyadban. -mondtam röhögve
-Becky, nem még MINDIG, hanem MÁR MEGINT -javított ki.
Remek. akkor már megint. Ez is csak egy átlagos szombat. :)
Bementünk a házba és Austin gyorsan felrohant a szobámba. Rejtélyes módon, gumicukorért.

A nap többi részét el tévéztük vagy elnevettük. Végülis egy jó nap volt.
De Austin kapott egy SMS-t és ez az SMS kihatott a nap maradék részére ugyanis......................

8. rész

Amikor kinyitottam a  szemem megláttam Austint ahogy édesen vigyorog rám. Ettől annyira frászt kaptam, hogy elkezdtem sikítani. Aust egyből magához húzott a kezét a számhoz emelve abban a pillanatban megfogtam a kezét és ijedten kérdeztem:
-Teee iiit???? Hogyan???? Miééért??? Hogyaaaan???? 
- Vártalak, de nem jöttél ezért felhívtam Kate-et aki megmondta, hogy hol a pótkulcs. És nálam nincs gumicukor, ezért gondoltam, ha itt vagyok te adnál.- felelte magabiztosan.
-Hááááát öööhhmm.... remek de ugye tudod, hogy szombat van és nincs suli......... miért is adnék neked gumicukrot??
 Aust ezzel nem is foglalkozott........ Mint az őrült, röhögve elkezdett rángatni és kiabálta, hogy:
-Mert a gumicukor az éééééééleteeeeeeeeeem!!!!! Anélkül neeem lééééteeezeeeeeem!!!!
És még egy csomó baromságot kiabált nekem, amikor végre ki tudtam nyögni, hogy a polc alatti dobozba
talán akad pár szem. Soha nem láttam még annyira boldognak. :)
Végül is lent megette a hülye cukorkáit amíg én készülődtem, mert el kellet menni a sulihoz, mivel otthagyta a telefonját és engem is el akart vinni... Hurrá!. De amint a kapunkat elhagytuk, eszembe jutott az a mondat amit Ellie mondott. Lefagytam. Levegőt se vettem. Eszembe jutott, hogy tegnap mennyire össze voltam törve, és persze a seregélyek is bevillantak a fejembe . Aust megállt mellettem és jó barát létére megkérdezte, mi  a bajom. 
Elmondtam neki, hogy tegnap memyire rosszul esett, hogy észre se vett és csak a seregélyekkel foglalkozott. Meg hogy tegnap nem együtt jöttünk haza, mert velük volt egész nap... Láttam rajta, hogy rosszul esik neki, hogy ezeket a fejéhez vágom, de akkor is.... Tudja meg mit éreztem!!! Némán mentünk egymás mellett az úton. Senki sem szólt a másikhoz. Sulihoz érve aztán megtört a csend. Én voltam. 
-Austin mégis hogyan akarsz bejutni???? Minden zárva van.
-Háááááááát tudoood Becky a te ötletedet várnám...- mondta mosolyogva.
-Na azt várhatod egy darabig.....- nevettem el magam.

De egyszer csak felcsillant a szemem, ugyanis a hátsó kapu nyitva volt. Gyorsan besprinteltün, de jött a következő fejtörő. Az ajtó zárva. Na ilyenkor jó a hullámcsat. Tudom, senki nem hinné el de tényleg bevált! Austin csak nézet mint "Jani a moziban" és szóhoz sem jutott a mutatványomtól. Végül bement a terembe amíg én kint vártam, aztán illedelmesen elfutottunk.... Csak egy dolgot nem vettünk észre.......!!!!

7. rész

De ahogy megfordultam megláttam Justint és Ellie-t. Levegőt kapkodva hadartak nekem valamit, de persze ezt nem értettem.
-Becca, ne haragudj, hogy magadra hagytunk.....de ez a terv része volt!- mondták egyszerre.
-Mi??? Milyen terv?? Volt terv????- annyit értetlenkedtem, hogy kénytelenek voltak beavatni.
-Tehát -vette át a szót Justin- A lényeget elmondom. Annyi az egész, hogy arra gondoltunk, ha Austinnal és a többi lánnyal megyünk mindenhova , akkor talán kideríthetjük, hogy mégis mi folyik itt..... mármint  mit is érez igazából....
-Éééééssss- vágott bele lelkesen Ellie- Amint a többi seregély elrepült, rögtön rólad kezdett faggatni minket... És hallottam amikor Aust mondja Justinnak, hogy tudja, neked mennyire rosszul esik ez az egész, de nem egyszerű levakarni az emberről a seregélyeket.
-Komooolyaaaaaan??- nyögtem ki végre- És Justin, ez igaz???
- Tudod, Becca Austin érdekes egy srác, de egyet biztosan tudok......-halkult el egy pillanatra- Valamit érez irántad... és ez az érzés több mint barátság!
Abban a pillanatban amikor ezt kimondta egy picit elhagyott az erőm és hááát csak egy kicsit rogytam össze a hírtől, de Justin számított erre és rögtön el is kapott.

Szokásához hívően, Austin Mahone pont akkor sétált hazafelé amikor mi az út közepén tárgyaltuk a dolgokat. Ellie Megragadta mindkettőnk kezét és az udvaron keresztül a házba cibált minket. 
-Ezt mooost miéééért???- kérdeztük meglepetten.
- Justin, megértem ha nem tudod mert fiú vagy, de Becca ilyet nem tudni!
-Még mindig nem világosodtam meg!!!- vágtam közbe.
-Én se- csatlakozott Justin az értetlenek klubbjához.
-Akkor mondom de figyeljetek. Austin valamit érez Becca iránt és ez az érzés erősödhet ha nem látja meg nem is hall róla.
-Vagy pont az ellenkezője!- szóltam közbe.
-Nyugiiii, sikerülni fog a terv.
-Haaa te mondoooood -értettünk egyet Justinnal.

Miután elmentek, megcsináltam a házim és meg is tanultam. Mire ezekkel végeztem, mennem kellet az öcsémért a mamánkhoz. Marci kijelentette, hogy ő nem akar hazamenni, hanem a mamánál akar aludni.Oké. "majd holnap jövök érted" mondattal el is mentem. Hazafelé sétálva elgondolkodtam azon amit Ellie mondott nekem délután.... Hmmmm... Lehet benne valami, de akkor is... -kétségeim vannak, de mikor nincsenek? :D
Amikor a kapuhoz értem láttam, hogy a szembe lévő ház ajtaja nyílik és egy magas ember lép ki rajt... Nem tudom, hogy Austin volt-e de én abban a pillanatban berohantam és eltűntem a sötétségben.

Másnap reggel még a szokottabbnál is később keltem.  Hétvége van de akkor is...De ma reggel másra keltem mint amire eddig szoktam.....Most arra ébredtem, hogy valaki rajtam átkúszva mellém fekszik az ágyba és ficánkol. Amikor kinyitottam a szemem.........................................

6. rész

Ahogy az első lépcsőfokra rátettem  a lábam valaki csengetett. Reméltem, hogy Austin az, de hááát ez nem jött be :/ Kate volt .Nem bírtam felfogni mit keres itt este 8:30-kor...
Szia. Szeretnék valamit kérdezni.... Szabad???- motyogta félénken.
-Neeem :D -nevettem el magam.- Na lökjed. :D
-Itt aludhatnék ma este?
-Perszeeee, ez nem kérdés, de nem mintha nem látnálak szívesen, de mégis mi történt?
-Igazából semmi... csak gondoltam mivel csütörtök este van nem nagy para,ha péntek délutánig itt lennék.
- Kate!!!!! Ismerlek! Nem az a fajta vagy aki csak úgy MINDEN OK  nélkül betoppan....halljam miért is jöttél?- Váltottam kicsit CSI: Miami helyszínelők-ös style-ba.
-Okéééé, okéé.... Tudod, legtöbbet Ellie-vel vagy és mostanság nagyon sokat vagy az új sráccal is...És szeretném tudni,hogy mi van köztetek.-felelte félénken.
-Elmondom, de akkor itt alszol?
-Aha ;)

1 egész órán keresztül  magyaráztam szegénynek, hogy nincs köztünk semmi Austinnal és nem történt "semmi" se ma, se az edzésen.. Nem vette be. :/
Lehet, hogy Kate nem az az okos típus, de rafinált is tud lenni, ha akar. Rögtön összerakta magában a dolgokat és ugyanazt mondta nekem, mit én gondoltam, amikor Austin "Austinosan" besétált a házukba.

Eldumáltuk az estét. Másnap reggel zombiként keltünk.. szerencsére rajtam annyira nem látszott meg, hogy összeesek a fáradságtól , de Kate-en annál inkább :D
Austin szokás szerint a kapuban várt rám, de amikor meglátta a mellettem zombigént vánszorgó Kate-et, nem hagyta szó nélkül a dolgot. Megkaptuk a beszólását, hogy minek beszélgetni éjjel meg ez mire jóó és stb..
Szinte egyszerre üvöltött nevetéssel hadartuk neki hogy : EZEK CSAJOS DOLGOK! Ahogy a sulihoz értünk Ellie-t és Justint láttuk meg a lépcsőnél.
Nagyon meglepődtünk amikor Ellie Justin ölében csücsült és ölelkeztek. Aust-tal  egyszerre kiabáltuk feléjük, hogy : "MINT EGY ROSSZ HÁZASPÁR"  Persze ez nem érdekelte őket :D Suliba befelé, ahogyan a "seregélyek" (többi csaj akik Austinra vannak kattanva) észrevették, hogy nem kézen fogva jövünk be ,máris lecsaptak rá.. :(  Persze magamban össze voltam törve, de isten ments hogy ezt ki is mutassam... Kate próbált valahogy összerakni darabjaimból, de amíg saját maga is hulla volt ez nem sikerült.

Minden órán Austin a "seregélyektől" kapott karkötőket piszkálta és alap, hogy kéne figyelni az órán ,de persze ezt eddig se tette... de azért kellet volna tudnia, hogy ez annyira nem esik jól nekem....
Utolsó óra. Utolsó nap a héten. Utolsó percek. Az óra végére mindenki megfeletkezett a tanárról és önmagukról, ezért a tanár előbb elengedett minket. Szomorúan láttam, hogy Aust egy csapat lánnyal megy haza + Kate a suliba maradt mert bealutt és én ilyenkor nem merek hozzáérni! ( merész.. nagyon merész az az ember aki fel meri ébreszteni) és Ellie meg Justin rólam megfeletkezve, Austinékkal tartottak. Klassz.  Tehát egyedül ballagtam haza. Teljesen darabokra hullva. Ilyenkor kellenél Austin, nem pedig akkor ha pont nem akarlak látni.!!!. :'(

Mintha imáim meghallgatásra kerültek volna, valaki a nevemet kiáltva utánam szaladt. Először nem ismertem meg , mivel nagyon messze volt, így halk volt a hang. De ahogy megfordultam megláttam.............

5. rész

Justint és Austint láttam meg.. De kissé nehezen mivel ahogy berángattak érdekesen feküdtem rajtuk.
 -Hááát tiiii???? -hirtelen csak ennyit tudtam kinyögni.

-Mi is lógunk.-mondta Justin büszkén.
-Oké haver, ennyire nem nagy cucc.- szólt közbe Aust.
-Becca te mégis hogy képzeled, hogy lógsz? -hitetlenkedett Austin.
-ÉÉÉs tiiii ??? Ti mit kerestek itt??? - Kérdeztem döbbentem.
Justin erre elrohat valamerre..én csak döbbenten néztem utána :O
Austin, édesem, drágám,  egyetlenem miiii a fraaaanc folyik iiiiit??????????????? -lehet, hogy az utolsó szavakat üvöltöttem.. ooooopsz??? :D
-Tudod, Justin egy vérbeli kocka.. Nem szokott lógni.. Várj azt mondtad "édesem"???? -csillant fel a szeme.
-Csak a dráma kedvéért. -kacsintottam rá. De akkor te miért vagy itt.???
-Megláttam, ahogy a diri beszáll a kocsiba és elhajt.. erre kirohantam a suliból ééééés most itt vagyok. ;)
-Akkor, ha jól értem miattam??- fagytam le azonnal.
És szinte előről kezdődött az egész ami az edzés előtt történt. Újra megvolt a "majdnem csók" és  ez most tovább tartott 5 másodpercnél :DD    De megint megzavartak :( Hááát ki volt az??? Ellie. Nem zavartatta magát, nem izgatta,hogy most valami "folyamatban van". Rögtön kiosztott minket.
-Austin azt hittem több eszed van annál,hogy lógj!!!- mondta mérgesen
-De én csak...-motyogta Aust de Ellie durván közbe szólt
-Nem érdekel... ha miattatok lebukunk akkor nem tudom mit teszek veletek!!!! -pff de megijedtünk :D
-És nekem édesmind1 hogy hol csináljátok, de legalább olyan helyen ahol nem látnak!!
Egyszerre elnevettük magunkat Austinnal, de Ellie-nek nem volt annyira vicces a dolog ezért ott hagyott minket. Fél perc múlva befejeztük a nevetést és felálltunk. Aust a gyönyörű szemével rám nézett majd közelebb lépett hozzám. Fogalmam se volt,hogy mire készül,de nem ellenkeztem. Csak megölelt és a szokásos hülyeségeit suttogta a fülembe mint pl: I LOVE GUMICUKOR vagy IMÁDOM SPONGYABOBOT  és még 3 percig ezeket súgta nekem. Végül nevetve bementem a házba és végignéztem ahogy Austin Austinosan besétált a  szemben álló házba. Ez azt jelenti, hogy szerelmes vagyok Austba???????? :OO Neeem deehooogy iiiis -győzködtem magam, de hiába.

Este elmentem Marciért a mamához. Hazafelé csak Mahone járt a fejemben és nem tudom hogyan az öcsém hangosan kiabálta a nevét az utcán. Nem bírtam csitítgatni, közben imádkoztam, hogy meg ne hallja az illető.
Marci még életében nem látta Austint, sőt még a nevét sem hallotta.... De akkor hogyan?
Az én szerencsémhez hívően természetesen a házunk előtt állt Aust!
Amint meglátta Marci, rögtön odatotyogott hozzá, Austin pedig felemelte és csak forogtak és forogtak  míg nem kidőltek a fűre. De ott még Aust terorizálta az öcsémet, aki persze már megszokta ezért egész jól tűrte...
Annyira sötét volt, hogy alig láttam őket. inkább csak Austin gügyögését hallottam  Marci felé. Egy pillanatra elgondolkodtam. Egy dolog járt még mindig a fejemben : Hogy lehet ennyire édiiiiii?????
 (persze Austin)
 Valami azt súgta, hogy túlságosan elbambultam, mert Austin egyszer csak a nyakába vett azzal az indokkal, hogy : "túl sokat gondolsz valamire ezért egy kis izgalmat viszek az életedbe"   Remek... Marci, mint hű követő, Austin után totyogott és nézte ahogy engem terorizál.
Szegény Marci nem nagyon vágta, hogy Austin mit is  művel velem. (nem kell rosszra gondolni)
Igazából csak annyi volt, hogy össze-vissza csikizett és teljes erőbedobással ordította a szokásos baromságait :D. Sajna már 8 óra volt és Marcit le kellet fektetni, így Aust is ment. Kikísértem a kapun majd kaptam egy"holnap látlak" ölelést. Mondanom sem kell majdnem ott estem össze. :D Pont elaludt az öcsém ezért én már indultam fel a szobámba házit csinálni, mert nem tudtam mindet befejezni, de ahogy az első lépcsőfokra rátettem a lábam.....................................

4. rész

Mi lenne ha ma nem mennénk be az órákra. :D De jól leszóltak ezért...
-Te teljesen bolond vaaagy???? -üvöltött Kate.
-Becca ezt nem gondoltam volna rólad...-mondta Ellie kicsit mérgesen.

-De most  miért???? Nem lesz semmi problem... Le van igazolva a nap, az edző elment.. naa??
-Te menjél csak, de mi maradunk..
-De ha maradtok akkor meg én leszek bajban, hogy nem jöttem vissza.. :/- mondtam kissé letörve.
-Nem hiszem el, hogy ezt mondom, de legyen.... -mondta Ellie.
-Akkor??? :D- csillant fel a szemem egyből.
-De mind a hárman haza megyünk és nem jövünk ki a lakásból, oké?- szólt hozzá Kate is.
-Okééé senki sehova ;) -örvendeztem.
Szerencsére a suliboxban hagytuk a táskánkat, ezért nem keltettünk nagy feltünést. Kate és Ellie nem jöttek velem haza, bár nem értem Ellie-t, hogy miért nem tartott velem ugyanis a szomszédom...
Apa nem volt otthon mert 1 hétre elutazott a munkája miatt. Addig az öcsém  a mamánknál van de esténkén haza kell hoznom és én fogok majd  rá vigyázni. Huuhhhh.
Gondoltam, ha már itthon vagyok és semmi dolgom sincs, kimegyek a a kapu elé nézelődni. ( az unalom nagy úr) Pechemre pont az igazgató úr közeledett a kocsijával... Lehet, hogy valamit otthon hagyott mert 1 utcával arrébb lakik ezért nem sok idő kocsival hazaugrani. Annyira lefagytam hogy levegőt sem mertem venni. Sajnos a ház előtt se fa se bokor.. semmi lehetőség elbújni! Arra meg már nem volt időm, hogy berohanjak az udvarra, tehááát nagyon nagy bajban vagyooook :(((( Összesen maradt 7 másodpercem, hogy kitaláljak valamit.. De semmi..
Egyszer csak megragadott valami és berángatott az 5m-rel arrébb lévő bokor mögé. Elösször Ellie-re gondoltam mert neki vannak ilyen merész ötletei. De amikor felnéztem.....................

3. rész

De viszont 2 embernek a kommentje felkeltette az érdeklődésemet mégpedig azért mert.... Austin-é és Justin-é volt. Justin-é nem volt nagy szám csak annyi, hogy "Egy nap jó anya leszel" :DDD Austin-é pedig egy szív volt. :OOOO Egy SZÍÍÍV!!!!! na jó tényleg kezdek megkattanni...
Reggel Ellie írt egy üzit,hogy nem tud jönni suliba mert megfázott ezért csak 1 hét múlva jön :( Klassz. De ott van Kate. Abban a pillanatban amikor a nevére gondoltam, jött a másik üzi : Bocsi de ma nem tudok menni.. Családi okok.... De holnap már igen ;)
 Hurrá!
 Felvettem a táskám és már indultam is a suliba amikor valaki megölelt hátulról és a fülembe súgta,hogy  I love GUMICUKOR! na egyből tudtam. hogy ki az. :) természetesen Aust.
- Neked is szia :DD -mondtam kicsit ijedten.
-Hol vannak a csatlósaid?- kérdezte nevetve ( mintha egy nagy poént mondott volta... szakad a vesém a röhögéstől)
-Nem a csatlósaim!!!!!!!! Jobbágyok ;) -javítottam ki gyorsan.
-Ellie beteg,Kate meg családi problem miatt nincs.
-Ohh értem..... Akkor ma velünk leszel?-csillant fel a szeme egyből.
-Van más választásom? :D
-Öhhhmm.......NINCS!
-Remek, akkor ma Austin és Justin nap lesz- mondtam.
elbeszélgettük az utat az úgymond "csatlósaimról" de amint megérkeztünk Justin rögtön a nyakunba ugrott és szinte ordítva mondta : ÉÉÉs a gerlepáááár megérkezeeeeett!!!!
Austinnal egyszerre vágtuk fejbe,de mind a ketten elnevettük magunkat. Justinnak is megvoltak a maga kérdései a csatlósaimról de helyettem Aust válaszolt- oké, legalább odafigyelt amikor mondtam mi van velük.

De sajnos véget ért a holiday ahogy beléptünk a suliba. Ugyanis Austint rögtön lerohanta egy csapat lány aki egész nap rajta csüngött. Persze Justin a "rosszalló nézésével" nézett rá, mivel tudta, hogy nekem rosszul esik + azért ő is tudja,hogy lányokat kihasználni bunkóság... Ha Aust nem is de Justin velem volt egész nap. Kicsit kerítőnőskődtem és rávettem,hogy küldjön Ellie-nek kapcs.felkérést, hátha jobban lesz tőle ;)

Bevált! Másnap reggel szintén Aust-tal jöttem suliba és út közben elmondta, hogy állnak most a dolgok.
-Tudod Becky, eldöntöttem, hogy ma csak VELETEK leszek...!
-A "veletek" szóra megálltam és még levegőt is elfelejtettem venni.
Aust erre megfogta a kezem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!- ennyi felkiáltójel elég-és besétáltunk a suliba. Minden szempár ránk szegeződött, szinte hallottam a csajok megjegyzéseit,de meglepő módon nem negatívak hanem pozitívak. Pl: Végre megtalálta az igazit meg ilyenek.
Szerencsére csütörtök volt így már kezdünk hangolódni a hétvégére. Töri volt az első óra. Mikor egy szöveget kellet elolvasni amíg a tanár feleltet. Aust kivette a zsebemből a telefonom, felment FB-re és elfogadta a kapcsolat felkérést!!!!!! Köpni-nyelni nem tudtam :O Kérdőn néztem rá mire így szólt :
-Miért ne? :D
-Azért Aust ezt nem gondoltam volna...
-Ha már KÉZENFOGVA jövünk suliba akkor????
-Jó de attól még nem járunk!!!!
- hhmmmm- kacsintott egyet.
Pont vége lett az órának mire Ellie és Justin is odarohant hozzánk. szinte egyszerre üvöltötték : AKKOR TI MOST JÁRTOOOOK????
-Akáááááááár ;) -vágta rá Aust. A Következő pillanatban viszont úgy fejbe csaptam,hogy ez a csapás fél percig lefagyasztotta.
-Nem, nem járunk csak FB-n és csak kézenfogva jövünk suliba... Pffff járniii höhh-de magamban viszont nagyon is örültem ennek :D
Ahhoz képest, hogy nincs edzés a héten nagyon is van!!!! Egész nap hiányoztunk Ellie-vel meg Kate-el az órákról ugyanis leigazolta a az edző az egész napot, de pechünkre mégsem volt semmi. De nekem támadt egy fantasztikus ötletem..........................

2. rész

Este felmentem Facebookra és amikor megnéztem az értesítéseimet majdnem szívrohamot kaptam!!!! Nem hittem el!!! Rákattintottam az ikonra és......................................... Austin Mahone KAPCSOLAT  FELKÉRÉST KÜLDÖTT!!!!!! -Fuuuhhhhhh. Ott,abban a pillanatban leestem a székről. Nem bírtam magammal,röktön felhívtam Ellie-t aztán Kate-et. Mind a ketten azt mondták,hogy fogadjam el mert Austin küldte.... De én nem vagyok az a típus aki könnyen adja magát, inkább hagyom,hogy küzdjön értem ;)

Másnap reggel,ahogy a csajokkal a sulihoz értünk, Justin ült a lépcsőn. Kicsit furcsa volt,hogy nincs mellette Aust. Nem is kellet több Justin elrángatott 2 méterrel arrébb lévő fához és ott faggatott: 

-Mi volt tegnap este???

-Mi lett volna?- kérdeztem kicsit pimaszul.

-Becca, mondta Aust, hogy mire készül...

-Ohh szóval ez a téma....hát tudod nem történt semmi a tegnapi edzés előtt, nem értem miért kell ennyire rápörögni... -.-

-Figyu.....-Justin ekkor egy pillanatra megállt, körbenézett majd halkan motyogta nekem : 

-Austin nem az a típus aki egyszerre kinyögi amit akar. Tudjuk,hogy neked nem a "szoknyapecér" srácok jönnek be de látom Auston,hogy meg akar változni....

-Na alig ismered 2 hete de már osztod az észt.- jó.. talán ezt egy kicsit durván mondtam Justinnak de  akkor is miért nem a szemembe mondja meg Austin???

Miután Justin látta,hogy elgondolkodtam a dolgon otthagyott. Hát köszönöm. Észre se vettem de már becsöngettek.. :O Szerencsére a tanár nem volt benn ezért nem vette észre,hogy be Temple Run-oztam az osztályba :D Austin a zöldeskék szemével rám nézett és nem tudom miért erre elmosolyodtam. Több se kellett a tanár óra végéig csak dumált... Végül szünetben Austin félrehívott, a többik meg figyelték az eseményeket. Engem sajnos nem kell félteni mert a véleményem jól megmondtam neki,de úgy látszik szereti a kihívásokat és "vitába" szállt velem. 

-Remélem nem haragszol a tegnap esti dolog miatt.-mondta Aust kicsit halkabban.

-Tudod Austin, nehéz elismernem, de tényleg helyes  vagy és bár minden lányt megkaphatsz azért kicsit jólesett,hogy egy "majdnem csók" után erre szánod el magad.-mondtam kicsit elpirulva,de szerencsére csak úgy éreztem,kívülről nem látszott.

-Becca én.......- és az a rohadt csengő közbe szólt :( 
Pechünkre a legelső padban ülünk ezért nagyon veszélyes ha órán akar az ember írogatni a másiknak... De nekünk sikerült :D Nem írta le mit szeretne,mert valahogyan eljutott a cuki fejéig hogy csak szemtől-szembe! De ez megint egy füstbe ment terv... Ugyanis óra végén a sulirádió bemonta,hogy a pom-pom lányok menjenek le a tesiterembe mert valami fontos dolog van... ÁÁÁÁÁHHHHHH nem hiszem el.... a levelezős  papírra ráírtam ezt: Sorry Aust :(   Nem volt harag :) 
Kiderült,hogy az a "fontos" dolog nem más mint,hogy az egyik lány beteg lett ezért 1 hétig nem lesz edzés... Hurrá!
Lényegében gyorsan teltek az órák.. Yeah :) 
De egy fontos dolog elkerülte a figyelmem... Austin a SZEMBE SZOMSZÉDOM :OOO Hát nem mondom, mikor Kate-tel és Ellie-vel megláttuk,hogy a szembe lévő házba sétál be kissé összeestünk a sokktól...
Hazaérve ledobtam a táskám és felmentem a szobámba. Lényegében ennyi volt az este,de nem vettem észre hogy Ellie instagramra feltett egy új képet rólam és az öcsémről  (2 éves, Marcinak hívják,szőke hajú és kék szemű) Nagyon SWAG lett a kép, bár már vagy úgy 1000 éves :D hát láttam,hogy sok komi jött rá ezért mivel már a házim is kész volt + meg is tanultam, gondoltam megnézem miket írtak a kép alá.  Érdekesek, de legtöbb arról szólt,hogy jaaaajj de cukiiii, milyen édes és stb. De viszont 2 embernek a kommentje felkeltette az érdeklődésemet mégpedig azért mert.............................

1. rész

2 hét telt el eddig a suliból. Már mindenki ismeri Austint,bár mivel sajnos mellém ültették,mert Ellie és Kate egy "szivassuk meg Becca-t azzal,hogy az új srácot ültessék mellé" indokkal máshová ültek ezért minden órán mindent mond nekem csak nem értelmes dolgot...-.- Mind1. Suli után Austin és Justin ki akartak menni a játszóra baromkodni és MINKET is hívtak. Mint mindig Ellie megint elkezdte nekem a szokásos szövegét :
-Juuuujj Becca tudod mennyire bele vagyok esve Justinbaaa.... Lécciiiii!!!!
-De te is nagyon jól tudod,hogy nem nagyon bírom Austint amikor  egy csomó csaj veszi körül...
-Csak nem féltékeny vagy?? 
-Deeehoooogy!!!!! Elment a maradék eszeeed iiis????? Pff méghogy één???
-Oké Okéé.. mind1. De siessünk mert elkésünk az edzésről!


Útközben felszedtük Kate-et és már rohantunk is. Nagy meglepetésünkre mind a két srácot ott találtuk a tornateremben. Láss csodát Austin megint leszakadt a többiektől és engem kirángatva a teremből motyogott valamit, de nem nagyon értettem.. 

-Austin ez miii a franc volt?
-egy nagyon fontos kérdést szeretnék feltenni!
Nagyon reméltem,hogy nem azt akarja  kérdezni,hogy szeretem-e?
-Te miért nem vagy olyan mint  a többi lány?
-Ezt hogy értsem?
-Tudod, minden csaj belém van esve, kivéve téged..!
-Nekem nem jönnek be azok a srácok akik kihasználják a lányokat... -.-
Ahogy a mondat végére értem,azt vettem észre,hogy Austin és köztem alig van 10 cm. egyre csak közeledett és közeledett én pedig nem tudtam mit csináljak... Ha megcsókólóm akkor tudni fogja,hogy kedvelem. Ha ezt nem teszem meg akkor nekem lesz rosszabb mert akkor egész héten ezen fogok rágódni. Végül az ajka az ajkamhoz ért, de pont berontott Ellie... :/ 
-Azt hiszem megzavartam valamit.-mondta kicsit elmosolyodva.
-Dehooogy semmit-löktem el magamtól Austint aki látva ezt az egészet csak  édesen mosolygott.
-Akkor kezdhetjük az edzést?
-Persze, de 1 percet kérek aztán megyek.
Austin  ment Ellie  után,de én megragadtam a kezét és magamhoz rántottam.
-Ez az egész maradjon köztünk,oké?
Austin cukin elmosolyodott és rámkacsintott. 
Az edzést sikeresen megtartottuk,közben a két fiú sikeresen végignézte...
Miután vége lett hárman hazasétáltunk. Közben nem csak Ellie csacsogott nekem Austinról hanem Kate is elkezdte.-jajj nekem.
-Kate,tudtad, hogy Austin és Becca a  folyosón csókólóztak?!
-Miiii??? Erről én miért nem tudtam??? Becca? -Nézett rám egyszerre kérdően és riadtan.
-Ellie nem történt semmi....Kate, nem maradtál le semmiről!
-De láttam a csókot ééés éss ééés meg azt a kacsintást is!!!!-mentegetőzött Ellie.
Pont elveszekedtük az utat hazafelé. szerencsére pont szomszédok vagyunk Ellie-vel ezért még egy kicsit tovább vitatkoztunk. Kate egyszer csak otthagyott minket . Megszoktuk.
Egyszer csak lezártuk a vitát azzal a mondattal,hogy "majd holnap folytatjuk."
Este felmentem Facebookra és amikor megnéztem az értesítéseimet majnem szívrohamot kaptam!!!! Nem hittem el!!! Rákattintottam az ikonra és.........................................

Prológus

Becca Twist vagyok,17 éves. Átlagos családban élek,de anyukámat 2 éves koromban elvesztettem...Apukámmal élek. A suli ahová járok nem nagy szám,de csomó klassz arc jár oda. 2 legjobb barátnőm van : Elisabeth Crackford és Kate Hudson. Az osztályból szinte minden csajnak van pasija és már minket is próbáltak elcsábítani, de tudtuk,hogy mivel pom-pom lányok vagyunk és szinte az egész szabadidőnk elmegy az edzésekre,ezért nem lenne a pasizásra időnk. De ezen kívül Ellie-vel kosarazunk is, Kate-tel pedig rocky-zunk.


Az év elején jött egy új srác az oszályba. Austin Mahone. Nem nagy szám a srác,de viszont nagyon helyes és kedves. Minden lány körül ugálja őt  és ezt ki is használja,de viszont nem tudom miért de mindig engem néz  és próbál velem beszélgetni ám én nem vagyok annyira kapó rá. Nem nagyon kedvelem a "szoknyapecér" fiúkat. Sok barátot szerzett ez alatta a 2 hét alatt. De úgy vettem észre,hogy egy igaz barátja van aki nem más mint a suli leghelyesebb és legokossabb pasija Justin Bieber. Ellie-nek nagyon bejön és ezt én soha nem értettem... Mint  már mondtam a suli nem nagy szám tehát nincs is annyi izgi dolog benne,ezért nagyjából ennyi lenne az egész.