-Hááát tiiii???? -hirtelen csak ennyit tudtam kinyögni.
-Mi is lógunk.-mondta Justin büszkén.
-Oké haver, ennyire nem nagy cucc.- szólt közbe Aust.
-Becca te mégis hogy képzeled, hogy lógsz? -hitetlenkedett Austin.
-ÉÉÉs tiiii ??? Ti mit kerestek itt??? - Kérdeztem döbbentem.
Justin erre elrohat valamerre..én csak döbbenten néztem utána :O
Austin, édesem, drágám, egyetlenem miiii a fraaaanc folyik iiiiit??????????????? -lehet, hogy az utolsó szavakat üvöltöttem.. ooooopsz??? :D
-Tudod, Justin egy vérbeli kocka.. Nem szokott lógni.. Várj azt mondtad "édesem"???? -csillant fel a szeme.
-Csak a dráma kedvéért. -kacsintottam rá. De akkor te miért vagy itt.???
-Megláttam, ahogy a diri beszáll a kocsiba és elhajt.. erre kirohantam a suliból ééééés most itt vagyok. ;)
-Akkor, ha jól értem miattam??- fagytam le azonnal.
És szinte előről kezdődött az egész ami az edzés előtt történt. Újra megvolt a "majdnem csók" és ez most tovább tartott 5 másodpercnél :DD De megint megzavartak :( Hááát ki volt az??? Ellie. Nem zavartatta magát, nem izgatta,hogy most valami "folyamatban van". Rögtön kiosztott minket.-Austin azt hittem több eszed van annál,hogy lógj!!!- mondta mérgesen
-De én csak...-motyogta Aust de Ellie durván közbe szólt
-Nem érdekel... ha miattatok lebukunk akkor nem tudom mit teszek veletek!!!! -pff de megijedtünk :D
-És nekem édesmind1 hogy hol csináljátok, de legalább olyan helyen ahol nem látnak!!
Egyszerre elnevettük magunkat Austinnal, de Ellie-nek nem volt annyira vicces a dolog ezért ott hagyott minket. Fél perc múlva befejeztük a nevetést és felálltunk. Aust a gyönyörű szemével rám nézett majd közelebb lépett hozzám. Fogalmam se volt,hogy mire készül,de nem ellenkeztem. Csak megölelt és a szokásos hülyeségeit suttogta a fülembe mint pl: I LOVE GUMICUKOR vagy IMÁDOM SPONGYABOBOT és még 3 percig ezeket súgta nekem. Végül nevetve bementem a házba és végignéztem ahogy Austin Austinosan besétált a szemben álló házba. Ez azt jelenti, hogy szerelmes vagyok Austba???????? :OO Neeem deehooogy iiiis -győzködtem magam, de hiába.
Este elmentem Marciért a mamához. Hazafelé csak Mahone járt a fejemben és nem tudom hogyan az öcsém hangosan kiabálta a nevét az utcán. Nem bírtam csitítgatni, közben imádkoztam, hogy meg ne hallja az illető.
Marci még életében nem látta Austint, sőt még a nevét sem hallotta.... De akkor hogyan?Az én szerencsémhez hívően természetesen a házunk előtt állt Aust!
Amint meglátta Marci, rögtön odatotyogott hozzá, Austin pedig felemelte és csak forogtak és forogtak míg nem kidőltek a fűre. De ott még Aust terorizálta az öcsémet, aki persze már megszokta ezért egész jól tűrte...
Annyira sötét volt, hogy alig láttam őket. inkább csak Austin gügyögését hallottam Marci felé. Egy pillanatra elgondolkodtam. Egy dolog járt még mindig a fejemben : Hogy lehet ennyire édiiiiii?????
(persze Austin)
Valami azt súgta, hogy túlságosan elbambultam, mert Austin egyszer csak a nyakába vett azzal az indokkal, hogy : "túl sokat gondolsz valamire ezért egy kis izgalmat viszek az életedbe" Remek... Marci, mint hű követő, Austin után totyogott és nézte ahogy engem terorizál.
Szegény Marci nem nagyon vágta, hogy Austin mit is művel velem. (nem kell rosszra gondolni)
Igazából csak annyi volt, hogy össze-vissza csikizett és teljes erőbedobással ordította a szokásos baromságait :D. Sajna már 8 óra volt és Marcit le kellet fektetni, így Aust is ment. Kikísértem a kapun majd kaptam egy"holnap látlak" ölelést. Mondanom sem kell majdnem ott estem össze. :D Pont elaludt az öcsém ezért én már indultam fel a szobámba házit csinálni, mert nem tudtam mindet befejezni, de ahogy az első lépcsőfokra rátettem a lábam.....................................

Kövit kövit kövit köviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit MOOOOOOOOOST!!!!!!!!
VálaszTörlés